1. (folyó)víz, szakadék, út stb. fölött az áthaladást lehetővé tevő építmény.

2. ▸ parancsnoki híd

3. orvos (több) hiányzó fogat pótló, végein egészséges fog(ak)ra erősített készítmény.

4. bonc az agynak a közép-, a kis- és a nyúltagy közti része.

5. vill ellenállás, indukció és kapacitás mérésére haszn. műszer.

6. sp | az a testhelyzet, amelyben a tornász terpeszállásban hátrahajolva két tenyerére támaszkodik. | birkózásban az a testhelyzet, amelyben a törzs ívben úgy hajlik hátra, hogy a fej érinti a talajt.

7. vál <ellentétes nézetek között> összekötő kapocs. ▸ minden hidat feléget az utolsó hidat is felégeti maga mögött

[ alán ]

I. tárgyrag

II. hat értelmű tárgy ragja

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

1. valakik, valamik egyenként mind. minden ember halandó; minden egyéb adat. | (sorszn előtt) a jelzett számú egyedből egy-egy. minden második héten. | <idő- v. mértékegységről szólva:> mindegyik. minden héten. | ▸ mindenben mindenben rá hallgat.

2. valakiknek, valamiknek az összessége, valakik, valamik együttvéve mind. ez minden vagyona. | mindaz, ami lehetséges, ami hozzáférhető. mindent megtesz érte. | a körülöttünk levő világ. tavasszal minden újraéled. | (rendsz. szjellel) gyak. túlzó mindaz, ami valakinek a birtokában van, ill. valakinek minden szükséges dolga. megvan mindene; mindenét elissza; mindent megkapott a szüleitől. | (szjellel) valakinek egész teste. mindene fáj. | ▸ azt a mindenit!

3. mindenféle (személy, dolog). vettek bútort, függönyt, mindent; ▸ mi minden ▸ sok minden sok mindent vásárolt. | túlzó, gyak. pejor mindenféle, bármi(lyen). minden jöttmentet befogad; ▸ mindennek elmond valakit

4. akármelyik, bármelyik. ilyet minden gyerek tud írni. | bármilyen (jelentős személy, es. dolog). (sok) minden lehet belőle. | (tagadó értelmű m-tal kapcs.) gyak. pejor bármi (más). ez minden, csak nem pihenés!

5. a teljes, (az) egész, az összes. minden erejét összeszedte. | valami a legnagyobb, ill. a legkisebb fokon. minden képzeletet felülmúl; ▸ nem minden nélkül ▸ nem minden nehézség nélkül

6. valaki(k) számára a legfontosabb, legkedvesebb személy, dolog. a kislány(a) a mindene; a kislány(uk) a mindenük.

1. ▸ mindenek mindenek fölé helyezi.

2. ▸ a minden kutatja a minden titkait.

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

1. térbeli sor végén levő. az utolsó padban ül; ▸ utolsó posta kemeneskápolna, utolsó posta köcsk.

2. időrendi sor végén levő. az utolsó eset; az utolsó árpád-házi király. | ▸ utolsó negyed | közvetlenül a halál előtti. a beteg utolsó kívánsága. | ▸ az utolsó órában, percben, pillanatban | ▸ utolsó szó | ▸ az utolsó szó joga | ▸ valakinek az utolsó szava | ▸ valaminek az utolsó ára

3. a legutóbbi, ill. a legújabb. az utolsó években; az utolsó divat.

4. valakikből, valamiből még meglevő. az utolsó mohikán, ez a utolsó fillérem.

5. rangban, tekintélyben, értékben minden(ki) más után köv. utolsó tanuló az osztályban. | ▸ nem utolsó dolog

6. aljas, hitvány. utolsó gazember!

1. felgyújtva elpusztít. felégette a várost.

2. ritk pirosra v. sebesre éget. felégette a bőrét, az ajkát.